Szent István úti fasor, Kenderes

Újszász, Kastélypark

Kategória: Területek

 

 Újszász a Hatvant Jászberényen át Szolnokkal összekötő 32. számú főúton érhető el. Abony felől a 3122. számú közúton lehet megközelíteni. A kastély az Akácfa u. 90. szám alatt található.

 Újszászra betérve, a vasúti átjáró után található az egykori Orczy kastély, ami 1890 körül épült, historizáló stílusban. Építője Orczy Andor báró, aki a kastélyt „ritka szépségű kerttel” vette körül. Az akkori Jász-Nagykun-Szolnok vármegye legnagyobb kastélyává vált, parkja magába foglalta az eredetileg a területen álló liges jellegű sziki tölgyest is. A kastélypark területén egy 8-10 méter magas domb emelkedik. Sajnos máig sem derült ki, hogy egy, az alföldi táj jellegzetes tájképi, kultúrtörténeti és természetvédelmi értékei közé tartozó kunhalomról, melyet Szarvas-halom néven említenek vagy mindössze egy természetes úton létrejött buckáról van-e szó. A Szarvas-halom eredeti helyét máig sem sikerült meghatározni, létezéséről csupán a korabeli beszámolókból olvashatunk. A történeti leírások arról árulkodnak, hogy a halom temetkezési helyül szolgált, azonban az Orczy-kastély építése idején folytatott ásatások adataiból nem derül ki, hogy az ott álló halomnak valóban volt-e ilyen funkciója. A kastély déli határát alkotó Szarvas-ér mára kiszáradt.

 Az Orczy-család elszegényedése után a kastély egyházi tulajdonba került, majd a II. világháborút követően rendőriskolaként, tüdőszanatóriumként, pszichiátriai intézetként is szolgált.
Az Orczy-család tagja volt báró Orczy László is, aki a híres budapesti Orczy-kert létesítője. A család Újszászon épült kastélya innen kapta a park különleges növényzetét alkotó fák és csejék egy részét. A növeny telepítését is az Orczy-kert mintájára végezték. Az arborétumi gyűjtemény kialakításakor azonban meghagytak az eredetileg ott található növények közül néhány idősebb cser- és kocsányos tölgyet, illetve mezei juhart is. A park tervszerű kiépítése a XX. század elején történt. Az épület főhomlokzatát hét, szabályos kialakítású virágágyás ékesíti. A szintén itt található, tiszafákkal körülvett díszkút ma már nem működik. A park ezen részét eredetetileg barokk stílusban, a franciakertek mintájára alakították ki. A hátsó homlokzat előterébe ezüstfenyőket, tujákat, viginiai borókát ültettek. A kastély épületétől távolodva egyre jellemzőbbé válik az eredeti tájkép, de helyenként páfrányfenyővel, törökmogyoróval színesítették az eredeti növényzetet. A parkot több sétány hálózza be, melyek az egykori kerti tónál találkoznak. A parkban álló idős fák közül többet elpusztított egy 1993-as tavaszi vihar. A kastélykert teljes pompájában több mint 160 növényfajjal gyönyörködtette az Orczy-családot, ám a második világháborút követően területe sajnálatos módon jelentősen lecsökkent (mára 24 hektárra zsugorodott), s ezzel különleges növényei közül is sok elpusztult.

 A helyi természetvédelmi oltalmat 1980-ban kapta meg a kastélypark. Sajnos a cserjeszint hiányzik, madárvilága azonban még ennek ellére is gazdag. A tipikus, városi környezethez kötődő madarak mellett erdei fajok is fészkelnek a területen. A színes madárállomány mellett a park területén még fennmaradt, idős tölgyek is indokolják, hogy a kastélypark hanyatlása megálljon és újra rendezett, gondozott kert öregbíthesse Újszász hírnevét.

 A kastélyt övező távolabbi beerdősült, elhanyagolt élőhelyek esetében azonban pont a folyamatos emberi jelenlét hiánya, a háborítatlanság az a tényező, amely lehetővé tette, hogy olyan növényritkaságok jelenjenek meg az erdőkben, amelyek az ember természetátalakító tevékenysége, zavarása miatt kivesznének az élőhelyről. Az újszászi kastélypark erdejének ilyen különleges növényei az erdei orchideák, melyek szépségükkel, ritkaságukkal rászolgálnak az erdő háborítatlan állapotának fenntartására.

A kastély és a park területén jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye működik, a betegek nyugalma, gyógyulása érdekében a park az Intézménnyel történő előzetes egyeztetés esetén látogatható.

 

Irodalom: Magyarországi települések védett természeti értékei /szerk. Tardy János. - Bp. :  Mezőgazd. K., 1996. - p. 307-308 

 

JavaScript must be enabled in order for you to use Google Maps.
However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser.
To view Google Maps, enable JavaScript by changing your browser options, and then try again.


Újszász, Kastélypark

 


 Újszász, Kastélypark
 Újszász, Kastélypark
 Újszász, Kastélypark
 Újszász, Kastélypark
 Újszász, Kastélypark
 Újszász, Kastélypark
 Újszász, Kastélypark
 Újszász, Kastélypark
 Újszász, Kastélypark
 Újszász, Kastélypark

Fotók a területről

 

  A Herman Ottó Természetvédő Kör újonnan induló „Helyi védett területek természetvédelmi állapotjavulásának elősegítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében”című programja számba veszi Jász-Nagykun-Szolnok megye 32 meglévő helyi jelentőségű védett természetvédelmi területét és új természeti értékek védetté nyilvánításában is szerepet vállal. A helyi védetté nyilvánítás az önkormányzatok jogköre, ők azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő idővel és erőforrással ahhoz, hogy hatékonyan megőrizhessék a települések természeti értékeit. A HOTEK számukra is segítséget nyújt a védelmi intézkedésekben és új tervjavaslatokat nyújt részükre a helyi jelentőségű természetvédelmi területek számának bővítése céljából.Programunk során naprakész tartalommal töltünk fel több, megyénk természeti értékeit felölelő, ismeretterjesztő kiadványt is. A programban önkormányzatok, a lakosság és civil szervezetek is szerepet kapnak, bekapcsolódhatnak a védetté nyilvánítás folyamatába, együttműködésükkel lehetőség nyílik arra, hogy hatékonyan őrizzük meg jelenlegi és jövőbeli helyi védett természeti területeinket.

 

Add a comment

Jászberény, Nagyér utcai Szociális Otthon kertje

Kategória: Területek

 

 Az egykori szociális otthont a 32. számú főúton érkezve a belvároson keresztül, vagy Pusztamonostor felől a Cimbalom csárda felé letérve lehet megközelíteni. Az elmúlt években komoly változások történtek a területen, hiszen 2003-tól a Jászberényi Fogathajtó és Díjugrató Szakosztály lovardája üzemel itt.  A körülbelül másfél hektár kiterjedésű porta közvetlenül a Zagyva parton fekszik, mára fákkal elszórtan tarkított részben beépített füves terület.

 2003 előtt a kert 8 évig gazdátlan volt, növényzete elvadult. A területet ilyen elhanyagolt állapotban vette át a Szakosztály és lótartáshoz, lovas turisztikához kapcsolódó fejlesztésekbe kezdett.  Az eredetileg ott álló melléképületeket istállóvá alakították, jelenleg 8 boksz áll a loval rendelkezésére. A telephelyen szabadkarámot és egy csaknem 1000 négyzetméternyi alapterületű fedett lovardát is létesítettek. A Szakosztály jelenleg 6 lovat tart, működésük leginkább szűk körű, azonban túralovaglási, sétakocsis szolgáltatásaikkal a turizmus felé is nyitottak.

 A kert 2003-ban kapott helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat, melyet első sorban a folyóparti elhelyezkedése, esztétikus, gondozott jellege indokolt. Néhány idős fája (2 hársfa és 4 diófa) hosszú távú megőrzést érdemel.

 

Elérhetőség:
Jászberényi Fogathajtó és Díjugrató Szakosztály
Horti István: 06 30 925 34 10
Karádi Andor: 06 30 515 18 21

 

JavaScript must be enabled in order for you to use Google Maps.
However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser.
To view Google Maps, enable JavaScript by changing your browser options, and then try again.


Jászberény, Nagyér utcai Szociális Otthon kertje

 


Jászberény, Nagyér utcai Szociális Otthon kertje
Jászberény, Nagyér utcai Szociális Otthon kertje
Jászberény, Nagyér utcai Szociális Otthon kertje
Jászberény, Nagyér utcai Szociális Otthon kertje
Jászberény, Nagyér utcai Szociális Otthon kertje

Fotók a területről

 

  A Herman Ottó Természetvédő Kör újonnan induló „Helyi védett területek természetvédelmi állapotjavulásának elősegítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében”című programja számba veszi Jász-Nagykun-Szolnok megye 32 meglévő helyi jelentőségű védett természetvédelmi területét és új természeti értékek védetté nyilvánításában is szerepet vállal. A helyi védetté nyilvánítás az önkormányzatok jogköre, ők azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő idővel és erőforrással ahhoz, hogy hatékonyan megőrizhessék a települések természeti értékeit. A HOTEK számukra is segítséget nyújt a védelmi intézkedésekben és új tervjavaslatokat nyújt részükre a helyi jelentőségű természetvédelmi területek számának bővítése céljából.Programunk során naprakész tartalommal töltünk fel több, megyénk természeti értékeit felölelő, ismeretterjesztő kiadványt is. A programban önkormányzatok, a lakosság és civil szervezetek is szerepet kapnak, bekapcsolódhatnak a védetté nyilvánítás folyamatába, együttműködésükkel lehetőség nyílik arra, hogy hatékonyan őrizzük meg jelenlegi és jövőbeli helyi védett természeti területeinket.

 

Add a comment

A kengyeli Szélmalom-domb

Kategória: Területek

 

 Kengyel települése egyedülálló értéket őriz. A Törökszentmiklóst és Martfűt összekötő 4629-es számú közútról nem mindennapi látvány tárul szemünk elé, amikor Kengyel Baghy-major elnevezésű városrészébe érünk. Őseink egykoron több kunhalmot is emeltek Kengyel határában, ezek közül a Szélmalom-domb a legkülönlegesebb. A már önmagában is értékes múltbéli emléknek számító magaslaton ugyanis tekintélyes méretű szélmalom vonzza magára tekintetünket. A Kengyel legfőbb nevezetességének számító látványosságot Baghy-majori-halomként is szokás említeni. A terület unikális természeti értéket is képvisel. A 8 méter magas kunhalom környezetéből való kiemelkedése lévén megőrizte a táj eredeti növényzetét alkotó löszpuszta gyepek jellemző fajait.

 Napjainkra sajnos drasztikus csökkenésen ment keresztül a fajgazdag, színpompás növényeket rejtő löszpuszták kiterjedése, hiszen ezek az egykori, termékeny talajú élőhelyek ma már intenzív művelés alatt álló szántóföldek, utakkal, csatornákkal elcsúfított leromlott területek. A meredek kunhalmok azonban nem teszik lehetővé, hogy az eke bennük is kárt tegyen, ráadásul a kunhalmok az 1996. évi VIII. törvényünknek köszönhetően jogi védelmet is élveznek.

 A lösznövények tehát menedékre találhattak a kunhalmokon, így a kengyeli Szélmalom-dombon is. Jellemző növénye a taréjos búzafű (Agropyron cristatum) és a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata), melyek legnagyobb mennyiségben a halom zavarástól mentes oldalán fordulnak elő, a malom bejáratával átellenesen. A heverő seprőfű (Kochia prostrata) a löszgyep ritka növénye, mindössze néhány tő él a kunhalmon.

 A halmon álló jellegzetes zsindelytetős alföldi szélmalmot 1850 körül építette az Almásy család. A szélmalmot később Almásy Zsigmondtól vásárolta meg Baghy Imre. Az épületet téglából emelték, összesen 4 szintet alakítottak ki benne. Magassága eléri a 15 métert. A malom tégláit közelebbről szemügyre véve néhányon felfedezhető az Almásy családot jelképező „A” betű is.  Megépülésétől egészen a II. világháborúig üzemelt, így jelentős gazdaságtörténeti értéket is hordoz. A szélmalom ezt követően alkotóházként működött. Állapota a XX. század végére szükségessé tette a felújítást. A vitorlák sajnos ma már nem láthatók, csupán a széllapátok maradtak meg. Az épület mára műemléki védelem alatt áll, látogatására a Kengyeli Polgármesteri Hivatallal történő előzetes egyeztetés útján van lehetőség. A kunhalom a Szolnok-Hódmezővásárhely útvonal mellett áll, a Baghy-majori megállótól csupán 50 méterre, így vasúti közlekedéssel is kényelmesen látogatható.

 A kengyeli Szélmalom-domb Jász-Nagykun-Szolnok megye kunhalmai közül elsőként, 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti terület lett. A halom gyeptársulásai (árvalányhajas-löszgyep, taréjos búzafüves-heverő seprőfű társulás) ma is őrzik jellegzetes növényeiket.

 A Szélmalom-dombról a népi emlékezet is őriz egy történetet: eszerint Bagi Gyula után kapta a nevét, aki egy szegény juhász volt, azonban a kutyája a halomból értékes kincset kapart elő, így a juhász egyszeriben meggazdagodott.

 A magaslatról kiváló madármegfigyelési lehetőség kínálkozik a műút túloldalán húzódó. egykori Tisza-mederből kialakított halastórendszerre. A mintegy 350 hektáros vízfelületen intenzív halgazdálkodás folyik, a terület ennek ellenére értékes madárvilágnak ad otthont. A halastó az őszi vonulásban is kiemelkedő szereppel bír, elsősorban védett récék, nyári ludak és nagy lilikek használják a tavakat. A lecsapolások idején pedig az iszapból táplálkozó partimadarak alkotnak látványos területet. Madártani értékeinek köszönhetően az Önkormányzat 2010-2015-ös környeztvédelmi programjában indokoltnak tartja a Kengyeli-halastavak helyi védelem alá történő helyezését is.

Irodalom: http://www.vfmk.hu/de/taxonomy/term/175

 

 

JavaScript must be enabled in order for you to use Google Maps.
However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser.
To view Google Maps, enable JavaScript by changing your browser options, and then try again.


A kengyeli Szélmalom-domb

 


A kengyeli Szélmalom-domb
A kengyeli Szélmalom-domb
A kengyeli Szélmalom-domb
A kengyeli Szélmalom-domb
A kengyeli Szélmalom-domb

Fotók a területről

 

  A Herman Ottó Természetvédő Kör újonnan induló „Helyi védett területek természetvédelmi állapotjavulásának elősegítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében”című programja számba veszi Jász-Nagykun-Szolnok megye 32 meglévő helyi jelentőségű védett természetvédelmi területét és új természeti értékek védetté nyilvánításában is szerepet vállal. A helyi védetté nyilvánítás az önkormányzatok jogköre, ők azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő idővel és erőforrással ahhoz, hogy hatékonyan megőrizhessék a települések természeti értékeit. A HOTEK számukra is segítséget nyújt a védelmi intézkedésekben és új tervjavaslatokat nyújt részükre a helyi jelentőségű természetvédelmi területek számának bővítése céljából.Programunk során naprakész tartalommal töltünk fel több, megyénk természeti értékeit felölelő, ismeretterjesztő kiadványt is. A programban önkormányzatok, a lakosság és civil szervezetek is szerepet kapnak, bekapcsolódhatnak a védetté nyilvánítás folyamatába, együttműködésükkel lehetőség nyílik arra, hogy hatékonyan őrizzük meg jelenlegi és jövőbeli helyi védett természeti területeinket.

 

Add a comment

Jászberény, Városi Zagyva a Huszár úti hídtól a Jásztelki útig

Kategória: Területek

 

  A Zagyva Magyarország legmagasabbra emelkedő hegyvidékéről, a Mátrából és a Cserhátból gyűjti össze a lehulló csapadékot. A Zagyvát szokás a legmagyarabb folyónknak is nevezni, hiszen teljes hosszában magyar földön folyik.

 A folyó Jászberény város arculatának egyik legmeghatározóbb eleme. A belterületen a Zagyva eredetei medrében halad át, ám ezt a szakaszt erős emberi hatások érik, gondoljunk csak a városi belvizek elvezetése érdekében végzett mederkotrásra vagy épp az illegális szennyezésre. A városnak a Zagyván levonuló áradásoktóll sem kell tartania, hiszen az 1941-es nagy árvíz levonulása után, a nagyvízi szabályozások idején kizárták az árvizek levezetéséből. A városi Zagyva-szakaszt leválasztották a folyóról, az árvizek a városon kívül vonulnak le. Ma a városi ág medrébe élő víz a Zagyva folyó 55 folyamkilométerénél, a Külső-Zúgónál egy kettős átereszen keresztül jut, ahol leeresztő zsilip szabályozza a bekerülő vízmennyiséget.

 A partszakasz teljes mértékben beépített, gondozott. A ligetesen, néhol magányosan álló fűzfák alatt kaszált gyep terül el. Az impozáns, öreg füzek mellett egy feltűnő virágú vízinövény is él a védett szakaszon. A vízitök (Nuphar lutea) néhány száz példánya nyaranta kedvesen sárgállik a víz felszínén úszó termetes levelek között. A Városi-Zagyva ezen szakasza 2003. óta élvez természetvédelmi oltalmat. Természeti értékei közül az odvas füzek és az ezekhez kötődő madárvilág emelkedik ki. Tájképi arculata szintén megőrzésre érdemes. Eredeti halfaunája azonban komoly károkat szenvedett az idők során, melyben a kíméletlen mederkotrás és a víz szennyezése játszotta a főszerepet. A védett terület városon kívüli szakaszán néha megjelenik az eurázsiai hód (Castor fiber) egy-egy kóborló példnya.

 A Zagyva ezen városi szakasza kiválóan alkalmas tartalmas, látnivalókban bővelkedő séták megtételére, a part mentén a járda fölé hajló fűzfák, a folyón pedig hangulatos hidak teszik még színesebbé a kirándulást.

Irodalom:



 

JavaScript must be enabled in order for you to use Google Maps.
However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser.
To view Google Maps, enable JavaScript by changing your browser options, and then try again.


Jászberény, Városi Zagyva a Huszár úti hídtól a Jásztelki útig

 


Jászberény, Városi Zagyva a Huszár úti hídtól a Jásztelki útig
Jászberény, Városi Zagyva a Huszár úti hídtól a Jásztelki útig
Jászberény, Városi Zagyva a Huszár úti hídtól a Jásztelki útig
Jászberény, Városi Zagyva a Huszár úti hídtól a Jásztelki útig
Jászberény, Városi Zagyva a Huszár úti hídtól a Jásztelki útig

Fotók a területről

 

  A Herman Ottó Természetvédő Kör újonnan induló „Helyi védett területek természetvédelmi állapotjavulásának elősegítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében”című programja számba veszi Jász-Nagykun-Szolnok megye 32 meglévő helyi jelentőségű védett természetvédelmi területét és új természeti értékek védetté nyilvánításában is szerepet vállal. A helyi védetté nyilvánítás az önkormányzatok jogköre, ők azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő idővel és erőforrással ahhoz, hogy hatékonyan megőrizhessék a települések természeti értékeit. A HOTEK számukra is segítséget nyújt a védelmi intézkedésekben és új tervjavaslatokat nyújt részükre a helyi jelentőségű természetvédelmi területek számának bővítése céljából.Programunk során naprakész tartalommal töltünk fel több, megyénk természeti értékeit felölelő, ismeretterjesztő kiadványt is. A programban önkormányzatok, a lakosság és civil szervezetek is szerepet kapnak, bekapcsolódhatnak a védetté nyilvánítás folyamatába, együttműködésükkel lehetőség nyílik arra, hogy hatékonyan őrizzük meg jelenlegi és jövőbeli helyi védett természeti területeinket.

 

Add a comment

Aranyosi kosboros rét, Abádszalók

Kategória: Területek

  A szikesedő homokos löszháton kialakult legeltetett gyep Kunhegyes és Tomajmonostora között terül el, de Abádszalók közigazgatási területéhez tartozik. A 45 hektáros védett terület a 3217-es műútról közelíthető meg, az úttest déli oldalán, közvetlenül a Gulyás-halom mellett.

 A területet jelenleg marhával legeltetik, amely nagyban hozzájárul a természeti értékekben való elszegényedést, jellegtelenedést eredményező cserjésedéshez, erdősüléshez.A legelő állatállomány segít fenntartani a gyep gazdag növényvilágát, melynek legkülönlegesebb tagja a több ezer tövet számláló agárkosbor (Orchis morio) állomány. Az Aranyosi-legelőnek is nevezett élőhelyen ennek a mindössze 10-20 centiméteres magasságot elérő növénynek több színváltozata is előfordul, mely tovább növeli a terület természeti értékét.

 Termőhelyi adottságait tekintve szintén a változatosság jellemzi a gyepet: a homokpusztarétek és a mélyebb térszíneken kialakult ecsetpázsitos sziki rétek növényei mozaikosan váltakoznak az élőhelyen, legértékesebb fajai az agárkosbor, koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris) és a nemrég előkerült gumós kötörőfű (Saxifraga bulbifera). A kiskertekből ismerős fürtös gyöngyike (Muscari racemosum) lila virágai pedig kora tavasszal díszítik a gyepszőnyeget.

 Madárvilága a legeltetett szikes gyepek és az élőhelyet övező szegélyélőhelyek avifaunájával megegyező, ugyan itt csupán a gyakoribb költőfajok fordulnak elő rendszeresen: mezei pacsirta (Alauda arvensis), sordély (Miliaria calandra), sárga billegető (Motacilla flava), cigánycsuk (Saxicola torquata), vörös vércse (Falco tinnunculus).

 Az Aranyosi-kosboros-rét részét képezi az Aranyosi-legelő Natura 2000 területnek, ezáltal még hatékonyabban érvényesül a természetvédelmi oltalom ezen a különlegesen gazdag élővilágnak otthont adó, színpompás legelőn.
Az Aranyosi Kosboros-rét szabadon látogatható terület, azonban az élőlények, főként a növényvilág zavartalansága érdekében a gyepen tartózkodás kerülendő, a kirándulásokat a legelő melletti földúton ajánlott tenni.

 

 

JavaScript must be enabled in order for you to use Google Maps.
However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser.
To view Google Maps, enable JavaScript by changing your browser options, and then try again.


Aranyosi kosboros rét, Abádszalók

 


Aranyosi kosboros rét, Abádszalók
Aranyosi kosboros rét, Abádszalók
Aranyosi kosboros rét, Abádszalók
Aranyosi kosboros rét, Abádszalók
Aranyosi kosboros rét, Abádszalók
Aranyosi kosboros rét, Abádszalók
Aranyosi kosboros rét, Abádszalók
Aranyosi kosboros rét, Abádszalók
Aranyosi kosboros rét, Abádszalók
Aranyosi kosboros rét, Abádszalók

Fotók a területről

 

  A Herman Ottó Természetvédő Kör újonnan induló „Helyi védett területek természetvédelmi állapotjavulásának elősegítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében”című programja számba veszi Jász-Nagykun-Szolnok megye 32 meglévő helyi jelentőségű védett természetvédelmi területét és új természeti értékek védetté nyilvánításában is szerepet vállal. A helyi védetté nyilvánítás az önkormányzatok jogköre, ők azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő idővel és erőforrással ahhoz, hogy hatékonyan megőrizhessék a települések természeti értékeit. A HOTEK számukra is segítséget nyújt a védelmi intézkedésekben és új tervjavaslatokat nyújt részükre a helyi jelentőségű természetvédelmi területek számának bővítése céljából.Programunk során naprakész tartalommal töltünk fel több, megyénk természeti értékeit felölelő, ismeretterjesztő kiadványt is. A programban önkormányzatok, a lakosság és civil szervezetek is szerepet kapnak, bekapcsolódhatnak a védetté nyilvánítás folyamatába, együttműködésükkel lehetőség nyílik arra, hogy hatékonyan őrizzük meg jelenlegi és jövőbeli helyi védett természeti területeinket.

 

Add a comment

A digitális értéktár létrehozását és a program megvalósulását a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázata támogatta. Pályázati azonosító: PTKF/512/2014

Herman Ottó Természetvédő Kör
Túrkeve Erdőszél u. 1.
Email: info@hotek.hu