A
HOTEK munkájának és múltjának bemutatása
Egyesületünk hosszú és fáradságos utat tett meg az elmúlt években,
és igazi sikerutat járt be, attól függetlenül, hogy a helyi önkormányzat
- más települések gyakorlatától eltérően - csak jelképesen
segítette tevékenységét.
1991-ben HOTEK néven
(Herman Ottó Természetvédő Kör) jelent meg néhány cikk a
“Túrkeve” c. önkormányzati lap hasábjain, amely a táj természeti
értékeiről, vagy épp csak hangulati beszámolókról szólt.
Erre történt az, hogy néhány természetjáró fiatal 1991. novemberében
“legálisan” is megalapította a Herman Ottó Természetvédo
Kört, három taggal, pártoló tagok nélkül.
1992-ben még mindig csak a cikkekre, így a természetvédelmi
ismeretterjesztésre szorítkozott a szervezet tevékenysége, mígnem
néhány aktív tag lévén beléptek az egyesületbe az első gyerekek,
mely kapcsán el lehetett kezdeni az aktív tevékenységeket. Ez eleinte
madáretető készítésben és kihelyezésben volt jelen, míg nagyobb
tervekre nem adtuk fejünket. 1993-ban az akkor még megyei jelentőségű
Ecsegpusztai Természetvédelmi Terület mellett, Kóré-zugban részt
vehettünk szerényen egy vízimadár védelmi élőhely-rekonstrukciós
árasztás előkészítésében, ami kapcsán megszerveztük első
természetvédelmi táborunkat Ecsegfalván, túrkevei gyerekek részére,
akik később a szervezet aktív tagjai lettek.
1994-ben
a helyi polgármester felkérésére felvállaltuk Víz napjától Madarak
és Fák napjáig tartó “természetvédelmi hónap” megszervezését, mely
kapcsán számos színvonalas városi rendezvény került megszervezésre.
A nyár folyamán már két külön tábort szerveztünk, két külön korosztálynak.
1994. december 3-án a HOTEK Túrkevére hívott össze regionális környezet-
és természetvédelmi találkozót, így alapító tagja és röviddel ezután
környezeti neveléssel foglalkozó munkacsoportja lett, az azóta térségi
környezet- és természetvédelemben egyre nagyobb jelentőséggel
bíró nem kormányzati szervezetnek, a kiemelten közhasznú “Nimfea”
Természetvédelmi Egyesületnek. Tekintve, hogy a HOTEK lett a legnagyobb
tagszervezet, így ő vállalta fel a “Nimfea” Központi Irodájának
működtetését is.
1995-ben
hirdette ki az Európa Tanács második alkalommal az Európai Természetvédelem
Évét “Gondolj a jövőre, védd a természetet” mottóval. Ezt
a kiváló kiugrási lehetőséget kihasználva az év folyamán
közel száz környezet- és természetvédelmi programot rendeztünk meg
városi és kerületi szinten.
Ennek kapcsán végre elértük, hogy a város közvetlen vezetése is
elismerte az egyesület közhasznú tevékenységét, és Túrkeve c. lapjában
az alábbi méltató sorokat írta:
“A Herman Ottó Természetvédő Kör számos cselekedete vált
idáig is hasznára Túrkeve városának. Nagyszerű akcióikat méltán
elismeri a város, és szerény lehetőségeihez mérten támogatja
is. Tevékenységük nagy hatással van nemcsak a tájvédelemre, hanem
példa erejével hat a város oktatásügyére, szellemi, kulturális fejlődésére.”
Még ebben az évben tagságunk száma elérte a kétszáz főt,
ami a város legnagyobb tagszámú civil szervezetévé emelte.
1996-ban
bérbevettük és részben megvásároltuk a város keleti részén lévő
Makkost (Hotek erdőt), ahol elkezdtük kiépíteni tagságunk
aktív részvételével természetvédelmi tanösvényünket, és elkezdtük
építeni a Fekete István Környezet- és Természetvédelmi Központot,
ami egykoron egyesületünk bázisa és táboroztató helye lesz sok-sok
környezeti nevelési rendezvénynek helyet adva. Az ősz folyamán
az új tanévvel megalapítottuk a környezetvédelmi ismeretterjesztéssel
és helyi közélettel foglalkozó lapunkat a “Nimfea” Természetvédelmi
Egyesülettel közösen, a Zöld Híradót.
1997-ben
továbbfejlesztettük természetvédelmi kezdeményezéseinket, programjainkat,
és kidolgoztuk városra kiterjedő rendelet-javaslatunkat,
mely a város környezetkultúrájának növelésével és helyi jelentoségű
védelemre érdemes élőhelyek feltárásával foglalkozik.
Ezzel a munkával országos szinten negyedik, két harmadik, egy második,
két első és egy kiemelt első helyezést vehettünk át
a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős helyettes-államtitkártól
három év alatt.
Túlléptük az ötszáz fős tagságot, és nyári megszervezett
táboraink már öt helyen folytak több mint száz fő aktív részvételével.
1998-ban
végleg leszakadva az esernyőszervezetről (megorizve
a napi kapcsolatot azzal, közös irodában dolgozva), önálló jogi
személyiséggel kiemelten közhasznú szervezetként bejegyezte a megyei
bíróság a HOTEK-et az alábbi tevékenységekkel:
- A természetvédelem valamennyi szakterületének és azon belül kiemelten
a madárvilággal és annak élőhelyével kapcsolatos védelem
gyakorlati művelése, társadalmi elomozdítása, népszerűsítése.
- Az ifjúság széles körben való bevonása a madár- és természetvédelembe,
helyes szemléletük kialakítása.
- Hazánk természeti értékeinek alapos megismerése, a szerzett tudásanyag
rendszerezése, feldolgozása.
- Természetvédelmi javaslatok kidolgozása és az illetékes szervekhez
terjesztése.
- Együttműködés az állami és önkormányzati természetvédelmi
szervekkel.
- A természettudományi kutatások magas szinten való művelése.
- Kapcsolatok létesítése és fenntartása a hazai és külföldi természetvédelmi
szervekkel.
- A környezet- és természetvédelemre vonatkozó rendelkezések megtartásának
társadalmi ellenőrzése.
- Az Egyesület, a madártan, a madár- és természetvédelem fejlesztése
terén, kimagasló érdemeket szerző személyek kitüntetése az
erre a célra szolgáló egyesületi díjakkal. A díjak meghatározott
szabály szerint oszthatók ki.
- Az Egyesület tevékenységének gazdasági megalapozása érdekében
elsősorban a tágabb értelemben vett természetvédelem területén
gazdálkodói és vállalkozói tevékenységet is kezdhet.
- Környezetvédelmi ismeretbővítés és tudásszint-fejlesztés,
energiahatékonyság és a hulladékkezelés terén. Az egyesület részt
vehet Magyarország szociális különbségeinek mérséklésében, illetve
gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.
- Magyarország hagyományainak őrzése, az egyesület névadójához
méltó kezdeményezések néprajzi, helytörténeti és hagyományőrző
céllal.
1998.
április
folyamán a Nemzetközi Föld napja alkalmából a Környezetvédelmi Minisztertől
“Nimfea” Egyesülettel közösen átvehettük környezeti nevelési kezdeményezéseink
elismeréseképpen a “Pro Natura” díjat.
Május 1-tol bérbevettük az önkormányzattól a Györffy Tanya
Szabadidoközpontot, ahol kiépítettük Fekete István Oktatóközpontunk
felépüléséig központunkat, számos környezeti nevelési, és szabadidő
programos szolgáltatással, stabil lábra helyezve az addig csak támogatásokból
fenntartott egyesületet.
Még ugyanebben az évben munkánk városi szintű elismeréséül
egy főt juttathattunk be Túrkeve város képviselőtestületébe,
aki feladatául tűzte ki a helyi demokrácia erősítését
és a civil szervezetek fokozott támogatását.
Személyi háttér
Az egyesületet 1991-ben ifj. Szőllősi Kálmán, Kontos
Tivadar és Sallai R. Benedek alapította meg utóbbi elnökletével,
mely posztot alakulástól megőrzött 1998 októberéig.
1992-tol Faragó Anikó látta el a titkári teendőket számos
iskolás beszervezésével, megalapozva a szervezet jövőjét.
Munkáját alaposság és nagy lelkesedés jellemezte.
1993 őszétől a közgyűlés Szabó Andrást bízta meg az
alelnöki feladatok ellátásával, és Bordács Zsuzsannát nevezte ki
titkárrá, kik elsősorban a környezeti nevelési programokat
helyezték előtérbe, és folytatták azt színvonalasan. Nevükhöz
fűzhető egy kritikusan nehéz időszak sikeres
átvészelése, és az egyesület stabil alapjainak továbbépítése.
1995-tol a jócskán megszaporodott tagságban az egyesület további
jövőjét jelentősen meghatározó személyek tűntek
fel számos későbbi elnökségi tag személyében.
Így 1996-tól a kibővített elnökségben helyet kapott Gyarmati
András (aki 1998-tól alelnökként tevékenykedik), Szabó Tünde, Nagy
Anikó, Forgács Mariann, Hajdú Péter (családostól) Finta Péter, Forgács
Éva és Nagy Sándor (elnökségi tagok).
Ezévben Pabar Zoltán és Nagy Norbert első alkalommal átvehette
az egyesület által alapított Herman Ottó Emlékdíjat az egyesületben
kifejtett önkéntes munkájáért.
1998-tól újabb meghatározó személyiségek léptek be egyesületünkbe,
és vettek részt munkánkban: Bacskai Attila, Győri József,
Talpalló Piroska, Laskai Ferenc (és családja), id. Gyarmati András
(és családja), Bornemissza Imre, valamint Barna Tamás (1998. októberétől
megbízott elnök) személyében. Szintén nagyon fontos volt, hogy Vad
Károlyt alkalmazni tudtuk függetlenített munkatársként, aki a Györffy
Tanya működtetésében szerzett elévülhetetlen érdemeket.
Széll Antal, Csíder Lajosné, Monoki Ákos, Sallai Zoltán, Oszonics
István, Harmos Krisztián, Kapocsi Judit és Sallai Károlyné az egyesület
szakmai munkájában vállaltak meghatározó önkéntes szerepet, így
az ő munkájukat külön köszönjük. Az egyesület valamennyi
segítőjét és aktív tagját ezen a helyen lehetetlenség volna
felsorolni, éppen ezért elnézést kérünk mindazoktól, akik a teljesség
legkisebb igénye nélkül elkészített listánkból kimaradtak, viszont
nekik is ezúton fejezzük ki köszönetünket és hálánkat minden más
személlyel együtt, amiért önzetlenül segítették közös ügyünket, felépítve
ezzel egyesületünket.
-
Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -
|
|